Mordovin Maxim
A várszervezet kialakulása a középkori Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a 10‒12. században
The Emergence of the Castle Organisation in Medieval Hungary, Bohemia and Poland int he 10 th‒12th centuries
Возникновение замковой организации в средневековых Венгрии, Чехии и Польше в 10-12 веках
Szerkesztette
Major Balázs ‒ Türk Attila
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia
A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai
Archaeological Studies of PPCU Department of Archaeology
Volume 5
ISBN 978-963-9911-88-8
HU-ISSN 2064-8162
Budapest
Archaeolingua, 2016
Nyelv: magyar, angol és orosz nyelvű összefoglalókkal
Keménykötés
Terjedelem: 538 oldal, színes és fekete-fehér képekkel, DVD melléklettel
Recenzió
A magyarországi ispánsági várak kérdése nagyon összetett és szerteágazó probléma, amelynek a régészeti vonatkozásain túl egyház-, település-, gazdaság- és politikatörténeti aspektusai is vannak. Az ispáni várak, mindezek mellett, a korai magyar állam közigazgatási egységeinek központjai is voltak. A félbemaradt régészeti feltárásokat az elmúlt években elsősorban elméleti síkon folytatták. Azonban a mai ország környezetében leginkább körülnéző Bóna Istvánnak is éppen csak arra volt ideje, hogy felhívja a kutatók figyelmét a Kárpát-medencei központok egységességére, a középkori magyar állammal párhuzamosan fejlődő két szomszédos területtel már nem foglalkozhatott. A már az 1950-es évektől felvázolt keleti szláv és lengyel, esetleg morva kapcsolatok hitelességére a korabeli ideológia árnyéka vetült.
Az ideológiai nyomás mára megszűnt, a határok átjárhatóvá váltak, a szakmai kapcsolatok átalakultak. Mindez megkönnyíti az új átfogó vizsgálatok és elemzések elvégzését. Már első ránézésre is nagyon sok hasonlóság figyelhető meg a 10‒11. századi cseh, lengyel és magyar fejlődés között. Ez nem csak a politikai eseményekben, hanem olyan részterületeken is jól megfigyelhető, mint pl. a várszervezet létrejötte és fejlődése. Továbbá analóg módon alakult a részben a várszervezetre épülő egyházi és világi közigazgatás is.
A jelen munka céljai sokrétűek. Alapvetően igyekszik átfogó képet nyújtani az ispánsági várak kutatásának jelen állásáról az egykori Magyar Királyság területén. Legalább olyan fontos szereppel bír a mindeddig elmaradt regionális összehasonlítás elvégzése, vagy legalábbis a korai várszervezet-fejlődés és a központok kialakulásának összevetése, és a főbb tendenciák kimutatása.
A munkában a vizsgált időszak a három kelet-közép-európai dinasztia – Přemysl, Piast és Árpád – uralkodási ideje, ezek színre lépésétől egészen az általuk kiépített közigazgatási rendszer válságáig és megszűnéséig. Az alsó határ így a 9‒10. század fordulója, míg a felső a 13. század első fele.
A magyarországi kutatás legfontosabb kérdése az ispánsági várak keltezése. A szerencsésebb természetföldrajzi helyzetű szomszédos országokkal való összevetés nagy segítséget nyújthat ebben, ahogyan a sáncok a régiókon átívelő tipokronológiájának elkészítése. Itt olyan objektumok szerepelnek, amelyek a három megnevezett államalakulatban közigazgatási, politikai, katonai (vagy ezek kombinációja) központként funkcionáltak. Az államalakulatok alatt a térség történelmét meghatározó három dinasztia Přemyslida-, Piast- és Árpád-ház fennhatósága alá tartozó területet kell érteni. A vizsgált korszakban a dinasztiák kezére került, vagy általuk építtetett és központtá emelt települések fennállási ideje az egyik legfontosabb szempont.
A munka további céljai között szerepel az egyes várak keltezési lehetőségeinek vizsgálata, a várszervezet és az egyházszervezet kapcsolatának részletesebb elemzése valamint a várak környezetének értékelése. Régészeti szempontból szintén jelentős elem az egyes központok belső szerkezetének és beépítettségének vizsgálata és összehasonlítása.
